I'm so sorry guys.

Hali kedves olvasóim. Mivel az előző részre nem több , mint 1 komment érkezett ezért úgy döntöttem felfüggesztem a blogot határozatlan ideig. Kell egy kis idő a gondolkodásra, mert magam is érzem hogy egy kissé erőltetett a sztori és nem olyan mint az elején. Elismerem hogy az előző rész egy nagy adag  pillangókaki lett de ezt is alig bírtam kipréselni magamból. Ezzel csak azt akarom mondani hogy nem miattatok nem folytatom, vagy hogy ez valami büntetés az érdeklődés hiánya miatt. Azt akarom mondani hogy miattam van. Kell egy kis idő, mert belefáradtam. Nem bírom tovább. Semmi ötletem, időm nuku, és kedvem ebből kifolyólag semennyi nincs hozzá. Komolyan sajnálom. A blog ezekután is megtekinthető lesz. Ha esetleg hozzáfűzni valótok van hajrá, de nem hiszem hogy ezen fogok változtatni. Szóval viszlát nektek. Köszönöm az eddigi támogatást és kitartó olvasást. Remélem majd ezek után a nevemmel a könyvespolcaitokon fogtok találkozni. (Elkezdtem írni egy könyvet és álmaim szerint ki fogja valaki adni. Hahaha szép álom...)

Puszi nektek így utoljára! Köszönök mindent! ♥♥♥

Fanny

22. Come with me.

"- Szivi. Először is nem értek rajongóul. Másodszor nyugodj már meg és válaszolj hogy mi bajod van. - mikor megpróbáltam válaszolni, már túl késő volt, mert ideértek, én meg tátott szájjal lefagytam.
- Mi van Biersack , kinek örül ennyire a kiscsaj? - veregeti hátba Andyt az egyik.
-Ja, ő itt a barátnőm Mortican Massacre, akivel nem tudom mi van. - néz rám értetlenkedve."

-Ohh. Akkor hello Mortican. Kellin Quinn vagyok. - nyújtotta felém a kezét.
-Nem kell mondanod hogy ki vagy. Ismerlek nagyon jól, és most el sem hiszem hogy a kezedet fogom, és hogy körülbelül 30 cm van közöttünk és hogy itt állsz előttem, és hogy..- mikor megpróbáltam volna tovább mondani a mellette álló seggdugasz belevágott a mondandómba. -A Mortican olyan sátáni név. Hogy szoktak becézni. Sátánka? Vagy Devilke? Vagy Lucifer barátnője? De most komolyan.
- Jesszusisten. Victor Fuckin' Fuentes. El sem hiszem, hogy kifiguráztad a nevemet. Téged is kibaszottul imádlak. Valaki csípjen meg, vagy álmodom.- leheltem ki ezt a monológot magamból egy levegővel, miután egy enyhe csípést éreztem a felkaromon, ami Kellintől származott.
- Na jó, én most meghaltam. - és azzal a lendülettel vettem ki Andy kezéből a poharat és kiittam a tartalmát.
- Egyébként Mora a beceneve. - közölte kínosan Andy a fiúkkal.
-Te Andy. Nincs véletlen a barátnődnek egy ikertesója? - vigyorgott Kellin miközben végignézett rajtam.
-Mondjuk egy 5 centivel alacsonyabb. -kontrázott rá Vic.
-Nem nincs neki. Egy báttya van, ha az megfelel nektek. - nézett egyre csúnyábban rájuk Andy.
-Pfhuu. - fújtam ki a levegőmet. - Megnyugodtam. Most már képes leszek emberien kommunikálni. Hogy vagytok fiúk?
- Jól. Kösz. - vigyorgott féloldalasan a főszirén, miközben a tetkóimat fürkészte. - Egyébként az ott egy SWS tetkó? - kérdezte kimeredt szemekkel, mikor észre vette a combomon virító vasmacskát ami körül egy szirén csücsül, és tök egyértelműen köré van írva hogy "Sleeping With Sirens".
-Igazából nem is tudom miből jöttél rá, de komolyan. - veregettem meg nevetve a vállát.
- Van valami programod jelenleg, kedves Mora? - küldött rám egy mosolyt Vic.
-Igen. Nekünk most mennünk kell bocsesz srácok. Majd valamikor még biztosan összefutunk. Sziasztok. - kezdett el húzni Andy sietve, miközben intett nekik.
-Hohoho. Neked lehet hogy sietned kell Biersack, de én biztos hogy nem megyek.Egyébként tudtommal neked sincs semmi halaszthatatlan dolgod. De ha mégis akkor hajrá. - téptem ki a kezemet az övéből.
- Hát jó. Akkor maradj. Érezzétek jól magatokat. - sétált el vissza se nézve.
- Mindig ilyen harapós ha valaki haverkodik veled? - nézett a távozó énekes után felhúzott szemöldökkel Vic.
- Hát, nem tudom. Eddig még rajtatok kívül senki nem próbálkozott. - vigyorogtam kínosan rájuk. -De mindegy is, ne is foglalkozzatok vele. Válaszolva a kérdésedre Vic, nincs programom ha jól emlékszem 8-ig. Miért?
- Szeretsz Xbox-ozni? - kérdezte Kellin felcsillanó szemekkel.
- Nanáhogy. - füllentettem neki egy magabiztos mosollyal az arcomon.
-Csudálatos. Akkor irány a PTV turné busz! - mutatta fel az ujját Vic.
Kacskaringóztunk még egy keveset a buszok között, mire odaértünk. Egy óriási fekete jármű fogadott. Mikor beléptünk megcsapott a férfi dezodorok jellegzetes illatfelhőjének keveréke. Kellin otthonosan huppant le a busz előterében álló kanapéra, és várta hogy Vic kiszolgálja.
Mikor leültem mellé, figyeltem ahogy tökéletes nyakán végigcsorog egy izzadtság csepp. Jobban vonzott a vérének mámorító illata, mint eddig bármi. Erre gondolva eszembe jutott Andy, és hogy körülbelül ugyan ezt éreztem a vele való találkozásomkor. De hát ahogy a jó öreg mondás tartja: "A szomszéd fűje, mindig zöldebb.". Jelen esetbe vörösebb...

Jel P.o.V

"Emberek, kibaszott emberek mindenhol. Jézus hova kerültem?!" Gondoltam magamba miközben át fúrtam magam a bűzlő, valamilyen deathcore zenére tomboló tömegen. Mikor sikerült kicsapódnom a túloldalon a csápoló humánok közül, a életem kiszámíthatóságának köszönhetően, nyilvánvalóan neki ütköztem a szabadulás pillanatában mögöttem sétáló egyednek. Valószínűleg egyenesen a kezében lévő pohárnak mentem neki, mert éreztem ahogy a hátamon végig folyik a tartalma.
- Ó istenem, bocsánat. Az én hibám, jól vagy kislány? -szólt a hátam mögül a poharas fiú.
-Igen ezt jól mondtad, a te hibád, mert ti értéktelen emberek mindenhol ott vagytok. - hadonásztam idegesen még mindig háttal az idegennek. - Egyébként mi az hogy kislány? - fordultam meg felhúzott szemöldökkel.
- Nocsak még egy ember kedvelő farkaslány. - röhögött fel a számomra hihetetlen személy. - Austin Carlile vagyok. Örvendek. - nyújtotta felém a kezét.
- Hello, Jelina Tanessy. - ráztam meg kifejezéstelen arccal évek óta plátóin imádott példaképem kezét. - És milyen farkaslányról beszélsz? - nevettem rá kínosan.
- Tisztában vagy vele hogy bűzlesz mint egy ázott kutya? - húzta féloldalas mosolyra a száját. Én automatikusan közelebb hajoltam hozzá hogy érezzem az illatát.
- Akár csak te. - hunyorogtam rá, egy apró mosollyal az arcomon. Nem akartam elkezdeni tombolni mint egy őrült rajongó, aki most tudta meg hogy a példaképe ugyanolyan mint ő, mert az valószínűleg elijesztette volna.
-Gyere velem, adok egy tiszta pólót, mert most már ragadsz is.- terelgetett előre a kezével, amit a hátamon pihentetett.
-Igazán köszi, de nem kell. A BOTDF buszában van a cuccom. Igazán nincs messze. - "Hogy is ne lenne messze?! Onnan jöttem a tömegen keresztül" gondoltam magamban mindeközben.
-Van süti!- próbálkozott elég gyengén Austin.
-Te sütötted? - néztem rá összehúzott szemekkel.
-Még jó- nevette el magát,azonnal.
-Jól van. Meggyőztél. - mosolyogtam rá.
Egymáshoz nem szólva kezdtünk el sétálni a buszok felé.