2014. március 21., péntek
24. Love Forever True
Bocsánat, hogy ennyi időbe telt mire hoztam az új részt, de Merényi Vivien írta ez a részt teljes hosszában, várnom kellett nekem is rá. Igyekszem mostantol hamarabb hozni a részeket, már amennyi még hátravan. Jelezzetek hogy ittvagytok-e még az olvasóközösségben :D
Craig P.o.V
Kissé fáradtan lézengtem a bulin, a fejem lüktetett a hangos zenétől és a sok piától.
- Ez az egész nagyon irritál... - gondoltam, majd belekortyoltam a sörömbe. Rá kellett jönnöm, hogy van ennél jobb dolgom is! Látták, hogy itt vagyok, megtiszteltem a Warped fellépő társaságát a jelenlétemmel, úgyhogy ideje mennem. Letettem a poharam a pultra, majd elindultam a kijárat felé; közben odabiccentettem Carlilenak, aki egy szőke hajú lánynak tette a szépet.
- Jajj, te Austin! Sosem nősz fel?! - mondtam magam elé szórakozottan. Odakint lehűlt a levegő, mindenütt csend. Az egész banda vedeli magába a szeszt, sehol egy lélek. Remek.
Ahogy elhaladtam Monroe-ék turnébusza mellett, egy ismerős illatot fedeztem fel. Caroline... Gondoltam benézek hozzá, régen láttam! Kopogtatok, de semmi válasz.
- Care! Craig vagyok. - nyitok be lassan - Remélem, hogy nem zavar... Nem tudtam befejezni a mondatom. Enyhén szólva ledöbbentem. - Caroline!
- Szia, Craig! - köszönt halkan.
- Te lány, tudod Te, hogy mit iszol?
- Jahmm... whiskeyt. Miért? - válaszolt kissé flegmán.
- Furcsálom, hogy Daniel Vanity lánya alkoholt iszik! Ráadásul ilyen erőset. - mondtam, de ekkor már jobban aggasztott a hangszín, mint a 40%-es pia látványa
.- Igen, tudom. - mosolyog - De, most valahogy ezt kívántam.
- Ha tényleg ízlik... Egyébként hol van Jayy? - kérdeztem.
- Azt mondta, hogy elmegy sétálni egy kicsit. Nem vagyok vele összenőve vele, Craig! - förmedt rám, majd arckifejezése szomorúra váltott. Odamentem hozzá és leültem mellé a kanapéra. Ekkor hirtelen észrevettem, hogy két fognyom van a nyakán. Elég friss sebek. Monroe néha elég pofátlan tud lenni... Talán ezért ilyen furcsa ma ez a lány? Nem akarja, hogy észrevegyem a harapást és inkább lekoptatna? Nem. Ez hülyeség! Care ma valamiért rohadt furcsán viselkedik.
- Nem is mondtam ilyet, drágám! Csak azt nem értem, hogy mi a baj. - kezdtem bele, de valamiért elkapott a déja vu. Hmm... - Mármint, bánt valami?
- Nem igazán. - vett egy mély levegőt - Reggel szédültem és ma nem tudtam semmit enni, emiatt kicsit rosszul érzem magam; de, ettől függetlenül jól vagyok. Köszönöm! Na, várjunk csak. Üres gyomorra alkoholt iszik. Reggel szédült. És ez az érzés... Mi a...
- Caroline! Mit is mondtál, hol van a pasid? - kérdeztem türelmetlenül.
- Valahol a környéken sétál és minden bizonnyal cigizik
- Oké. Akkor megkeresem!
- Örültem, Craig!
- Bye, Baby! - köszöntem és rohantam kifelé.
NEM! Nem hiszem el! Nem tudom elhinni, hogy Jayy idáig süllyedt! Nem normális ez a seggfej! Nem tudom, hogy hol mérgezi magát, de ha megtalálom, kiszedem a beleit, az biztos! Nagyjából öt perce sétáltam - inkább futottam - ilyen idegbeteg állapotban, mire megtaláltam a hős szerelmest. Jayy egy kisebb stand mellett állt, amelyen a "Rasor Kiss LA" felirat díszelgett. Cigarettázott és a tenger felé bámult.
- Hello Jayy! - mosolyogtam rá.
- Oh la la, Mabbitt! - elnyomta a cigit - Esti séta?
- Ugyan, kérlek! Nyomósabb indokom van.
- Hallgatlak! - nézett rám kissé kihívóan.
- Mond csak, Jayy! Csináltál valami rosszat mostanában?
- Na, ne röhögtess!
- Akkor, máshogy fogalmazok! - a már alapjában véve magas vérnyomásom kezdett tovább emelkedni - Van olyan, amiről esetleg elfelejtettél említést tenni?!
- Nem hinném, de ha van, akkor kifejthetnéd! - válaszolt nevetve.
Na, eddig lehetett baszni az agyam! A nyakánál fogva a falhoz nyomtam. Elég erősen szorítottam ahhoz, hogy ne kapjon rendesen levegőt.
- A kurva életbe, Jayy! Caroline terhes!- üvöltöttem rá. Döbbent arccal nézett rám.
- Édes, kicsi Jayy... Neked nem tűnt fel, hogy a barátnőd elég szokatlanul viselkedik mostanában?! Mellesleg, már érezni lehet a vámpír életjeleit... De, nem csodálom, hogy ezt nem vetted észre; csak az idősebb vámpírokban van meg ez a képesség. Te meg csak egy... - mondtam arrogánsan, közben élveztem, hogy alig tud lélegezni. - Gondolom, azt hitted, hogy miáltal Care ember, nem eshet teherbe és nem foglalkoztál a körülményekkel. Értesz, ugye? Viszont, kicsi Jayy, a kivétel erősíti a szabályt! Amikor Mora mesélte, hogy Carenek teszed a szépet; bevallom, nem tetszett a dolog. De, nem csalódtam benned! - a srác dühös volt és zaklatott, de nem engedtem el. - Ohhh, gratulálok! Lehet, hogy megölöd a te kibaszott életed nagy szerelmét ... Monroe! Hidd el, Te egyáltalán nem érdekelsz, baszd meg! De, ha Caroline Vanity meghal, mert az agyad helyett a farkaddal gondolkodsz, megígérem Neked, hogy a pokolban fogsz megrohadni!
Szánalmas tekintettel vizslattam Jayy arcát. Rohadtul nem érdemli meg, hogy éljen! Legszívesebben átharaptam volna a torkát, de inkább elengedtem. Nem akarom Caroline-t büntetni, éppen elég lesz ez is szegénynek!
- Baszódj meg, Craig! - suttogta, amit levegőhöz jutott.
- Szerintem menj és mond meg annak a lánynak, hogy milyen fájdalmakkal fog meghalni! MIATTAD! - azzal hátat fordítottam és otthagytam őt a hullámok csöndjében.
Jayy P.o.V
Csak álltam ott és hallgattam a tenger moraját. A hullámok visszhangja percről percre mélyebbre hatolt a gondolataimban. A fejem lüktetett. Tudom, hogy Craig nem viccelt. Nagyon dühös volt és ő amúgy sem tud hazudni. Azt is őszintén a pofámba vágta, hogy megdögölhetek.
- Igaza van! - mondtam halvány undorral az arcomon, majd rágyújtottam.Caroline járt az eszemben. Mindig... és nem hiszem el! Amikor először megláttam, már akkor tudtam, hogy ő az, akire mindig is szükségem volt, akibe mindig is bele akartam szeretni. És a tudat; a tudat, hogy meghalhat... Rohadtul nem értem. Vámpír vagyok, emberrel nem tudnék utódot nemzeni. Büszke lennék arra, hogy a barátnőm egy babát hord a szíve alatt, ha tudnám, hogy a terhesség kimenetele nem végzetes...Hosszú, mély lélegzetet vettem és láttam, ahogy a horizont homályossá válik előttem. A kurva életbe! Nem veszthetem el! El kell neki mondanom! Pár percig az égő cigarettát bámultam és azt kívántam, bárcsak megállna az idő!
- Jayy?! Hirtelen feleszméltem gondolataim tortúrájából.
- Caroline...-A füstön keresztül láttam a kék szempárt. Megnyugtatott.
- Jayy, mi a baj?! - látszott az arcán, hogy ideges - Craig keresett. Beszéltél vele?
- Aha. - vettem egy újabb mély lélegzetet és belekezdtem - Care! Nem leszel túl boldog, de el kell mondanom valamit! Közben elnyomtam a cigim.
- Tudod, Jayy...
- Hallgass már meg! - kiabáltam rá, amitől kissé megrémült. - Terhes vagy...Egy pillanatig lassabban vette a levegőt.
- Most akkor...
- Édesem! - közelebb húztam magamhoz és a derekára tettem a kezem - Babánk lesz. - rám nézett - És nem fogom hagyni, hogy elveszítselek.
- Jayy! Danielnek meg sem kell tudnia. Majd azt mondom neki, hogy veled akarok lakni és... - kezdett bele, de félbeszakítottam.
-Belehalhatsz... - mondtam ki végül - Nem foglalkoztam a védekezéssel, mert úgy hittem nem lehetsz terhes tőlem. Aztán... Nem biztos, hogy túl fogod élni... Vagy a várandósságba vagy a szülésbe fogsz beleha... - elcsuklott a hangom. - A vámpír tönkre fogja tenni a tested. De ez sem szabályszerű. Caroline! Nem fogom hagyni, hogy meghalj! Velem maradsz! - megölelt, közben a hátamba vájta körmeit. Pont, mint azon az éjszakán...
- Megértem, ha most utálsz és azt kívánod, hogy dögöljek meg. Minden okod megvan rá! - suttogtam.
- Jayy. Én nem tudnálak utálni. - mondta, közben a távolba bámult
- Nem tudom, hogy mit csináljak vagy, hogy mi lesz... De, idióta vagy, ha azt hiszed, hogy utállak!
Nem tudtam mit mondani neki... Megcsókoltam és hallgattam szíve lüktetését. Ekkor ráébredtem, hogy a szerelem örökre igaz.
2014. január 15., szerda
23. The Fans.
Hali!
Szóval ami azt illeti emberek, úgy döntöttem tartozom annyival hogy befejezem ezt a sztorit ha a másikra már esély sincs :) Körülbelül 3-4 rész fog még jönni és utána végeztem vele már tényleg :) Megköszönném ha kapnék visszajelzést hogy érdemes volt-e/lesz-e szenvednem még vele egy ideig :D Köszönöm előre is.
~Yuriko (Fanny)
ui.: Andival egy új sztoriba kezdtünk, de ez egy animéről, konkrétabban a Narutóról fog szólni, ha érdekelne majd titeket, akkor kirakom a linket hozzá :))
Mora P.o.V
Furcsa hogy az emberek mennyire tudnak valakit utálni, a személyes ismeretség morzsányi jelenlétének hiányának ellenére. Most hogy itt a Warpeden voltam, sok emberrel találkoztam, nálam is furább figurákkal, sok emberrel beszélgettem, ismerkedtem össze, barátkoztam velük. Sokak véleményét sikerült megváltoztatni, és voltak reménytelen esetek is. Mindenesetre amit a turnéjáró körutamon sikerült megfigyelni az az, hogy 3+1 alfaj BVB rajongó létezik.
Nos, az első az a "Fanatikus Andy Rajongó (Lány) #1" - tipikusan az a rajongó fajta aki minden lehetséges nőnemű élőlényre allergiás aki Andy körül megfordul-leginkább a barátnőire, vagy barátnőjelöltjeire-. Emiatt a féltékenység, irigység miatt, akárhányszor rám néz egy:
-meg akar ölni,
-6 féle módon elátkoz,
-meg akar verni,
-vagy le akar ütni és élve elásni az kertje hátuljába.
-vagy ami a legrosszabb, mindet egyszerre.
A második csoport, az a "Fanatikus Andy Rajongó #2"- ennek a rajongónak az ismertető jelei azok, hogy tök mindegy, hogy engem, vagy Andyt látja, torkaszakadtából üvölt, hogy mennyire imád minket. Mikor elkezdtem csevegni egy ilyen rajongóval, akkor hamar jöttek fel olyan kérdések hogy, mikor akarunk összeházasodni, lehet-e koszorúslány, mikor akarunk csinálni még egy olyan tökéletességet mint Andy, és hogy lehet-e a pici Andy keresztanyja. Eléggé furcsák de szeretem őket, mert nem akarják az életemet venni.
A harmadik típus az a "Nem értem miért isteníti az összes rajongó Andyt mikor Ashley/Jinxx/Jake/CC sokkal jobb" rajongó. Őt tulajdonképpen nem érdekli hogy Andynek ki a barátnője de tud róla hogy ki az mert a közösségi oldalakon megjelenő Rajongó #1 és #2 biztosítja neki az információt, ha szeretné ha nem. Bár ezen a rajongó csoporton belül is kettéosztódik a két másik fajta rajongó a Fanatikus Rajongó #1 és Fanatikus Rajongó #2 alcsoportokba csak az adott imádott bandatag. és barátnője, irányában.
+1 rajongó: "A fiúk"- szerintem magától értetődő, bár még náluk is fel-fel bukkannak az első 2 fajtára jellemző dolgok.
A buszoknál sétálgatva megejtve ezt a gondolatmenetet, szerencsétlenségemre sikerült összefutnom, egy a buszokat védő kerítés mellett tanyázó Fanatikus Rajongó #1 csoportosulást. Nem voltak sokan, 5-6 lány összesen, rögtön leesett hogy azok, mert minden dolog elhangzott, amit az imént felsoroltam. Nem akartam figyelmen kívül hagyni őket, csak egyszerűen elsétálni mellettük mint ha nem is lenne ott senki, mert akkor gyávának tartanának és az nem tenne jót az önbecsülésemnek. Lassan oda lépkedtem hozzájuk, mosolyogva, a szemkontaktust tartva, hogy lássam a meglepődést a szemükben.
-Sziasztok lányok.-mosolygok rájuk mintha ők lennénk a legkedvesebb barátnőim.
-Őőő, szia Mortican.- mondja az egyik, gyaníthatóan "a fővezér" lány.
-Csak akartam kérdezni hogy tehetek-e értetek bármit?
-Hát, őő, igazából mi... -fojtatja a mellette lévő.
-Andyt szeretnétek látni? Mert idehívhatom azon ne múljék.- vigyorgok rájuk.
-Hát, hogyha már így felajánlottad..Nem utasíthatjuk vissza. Köszönjük.-néz vissza csillogó szemekkel.
-Rögtön jövök akkor csak várjatok meg itt. Ne mozduljatok.- kacsintok rájuk, és elindulok visszafelé.
A kocsik között tovább sétálgatva végre elérek a BVB turnébuszhoz. Halkan kinyitom az ajtót, és suttogva mondogatom Andy nevét.
-Szia. -hirtelen megfogja valaki hátulról a derekam, és lassan puszit nyom a nyakamra. -Hol voltál? Napokig alig láttalak. -fordít meg hogy lássa az arcom.
-Pont most akartalak kérni hogy gyere velem egy kicsit beszélni.
-Hát jó. Gyerünk. -mosolyog rám.
A buszok mellett lassan kacskaringóztunk egy jó ideig csöndbe.
-Na, akkor hol is voltál? Tényleg hiányoltunk a srácokkal. Kerülsz minket.. Haragszol? - néz mélyen a szemembe.
-Nem, dehogy. -hajtom a fejem a vállára. - Kellinékkel lógtam. Nagyon jó fejek.
-A picsába is Mora. Mért lógsz velük folyton? Tudod hogy nem annyira bírom őket. Direkt csinálod? Nem élted ki kiskorodba a lázadó korszakodat vagy mi a fasz? - áll meg hirtelen.
-Miért akarod megszabni hogy kivel lóghatok meg nem? Te vagy az apám vagy mi? Tudod, még ő se szabhatná meg, mert 48évesnek nem hiszem hogy bárki parancsolhat. Nincs jogod rá.-förmedek rá.
- Basszameg csak védeni akarlak, nem tűnik fel? Ők nem azok akiknek tűnnek. - mondja a legvégét idegesebben mégis nyugodt hangon. -Akkor mik? -nézek rá kérdőn.
-Fogalmam nincs. Annyit tudok hogy nem azok akiknek mondják magukat. -néz körbe idegesen. -Basszameg. -néz a kerítés felé.
Én is oda nézek. A rajongó lányok voltak azok akiknek az imént megígértem hogy idecsalom Andyt. -Bassza meg.-ismétlem el Andy szavait. -Mindent hallottak?-nézek rá idegesen. Ő csak kétségbe esetten nézte a kerítést ahol, mobiltelefonok hada kamerázott már.
-Lefizzessük őket vagy csak egyszerűen végre tényleg vámpír leszel? -suttogja a lehető leghalkabban Andy.
-Ha a lefizetés nem jön be, akkor vámpír leszek. -súgom vissza. Lassan elindulunk a kerítés felé.
-Hali lányok. Öhmm... Szóval...Mit kértek a hallgatásért, meg a videók, esetleg képek törléséért?
-A lányok hangosan felnevettek majd, összedugták a fejüket egy rögtönzött kupaktanácsra. Két perc múlva újra felénk fordultak, és az egyik baba kék hajú lány közvetítette a csoport kéréseit.
-Belépőket az afterpartyra, egy csókot Andytől, úgy értem mindenkinek külön-külön egyet, és azt hiszem ennyi, ja meg közös képet, mindkettőtökkel.- helyeseltek vihogva a lányok a kerítés túl oldalán.
Most mi dugtuk össze a fejünket Andyvel.
-Megölöm őket.- súgom Andynek.
-Mi lenne ha adnék mindegyiknek egy puszit, azt lefényképeznék, veled is fotózkodnának, aztán az afterpartys jegyek nekem mind egyek, ha mindenképpen meg akarják dugatni magukat valami részeg basszusgitárossal, nem akadályozom őket.
-Nem bízom az ilyen rajongólányokban. Ígérd meg hogy ha megpróbálnak elfutni, megzabálhatom őket.
-Megígérem.-mondja, miközben már lépked visszafelé. Elmondja a megállapodás újított verzióját amibe hál' isten beleegyeznek. Andy begyűjti a telefonokat, és kitörli egyesével az előző veszekedés momentumai, majd vissza adja telefonokat, megcsináljuk a fényképeket.
-Szóval ami az afterpartyt illeti..Hány évesek vagytok?-kérdezi éppen pólót dedikálva Andy.
- Tizenhét.
-Tizenhat.
-Tizenöt
-Tizenkilenc.
Hallatszanak a válaszok egyesével.
-Szóval még bőven kiskorúak. Rendben. - túr bele hajába idegesen Andy.-11kor találkozunk a főbejáratnál. Onnan már velünk jöttök. De ha 5 percet is késtek, szívtátok, oké? A lányok egyetértően bólogattak.
-Akkor tizenegykor, sziasztok. -fordult sarkon Andy, idegesen. Én gyorsan intettem nekik és Andy után indultam. Direkt nem akartam utolérni, éreztem hogy még mindig ideges. Ahogy távolodunk hallottam az "Úristen Andy Biersackkel fogunk bulizni" sikolyokat.
Akkor még nem tudtam hogy nekem is ez lesz az utolsó bulim vele.
Szóval ami azt illeti emberek, úgy döntöttem tartozom annyival hogy befejezem ezt a sztorit ha a másikra már esély sincs :) Körülbelül 3-4 rész fog még jönni és utána végeztem vele már tényleg :) Megköszönném ha kapnék visszajelzést hogy érdemes volt-e/lesz-e szenvednem még vele egy ideig :D Köszönöm előre is.
~Yuriko (Fanny)
ui.: Andival egy új sztoriba kezdtünk, de ez egy animéről, konkrétabban a Narutóról fog szólni, ha érdekelne majd titeket, akkor kirakom a linket hozzá :))
Mora P.o.V
Furcsa hogy az emberek mennyire tudnak valakit utálni, a személyes ismeretség morzsányi jelenlétének hiányának ellenére. Most hogy itt a Warpeden voltam, sok emberrel találkoztam, nálam is furább figurákkal, sok emberrel beszélgettem, ismerkedtem össze, barátkoztam velük. Sokak véleményét sikerült megváltoztatni, és voltak reménytelen esetek is. Mindenesetre amit a turnéjáró körutamon sikerült megfigyelni az az, hogy 3+1 alfaj BVB rajongó létezik.
Nos, az első az a "Fanatikus Andy Rajongó (Lány) #1" - tipikusan az a rajongó fajta aki minden lehetséges nőnemű élőlényre allergiás aki Andy körül megfordul-leginkább a barátnőire, vagy barátnőjelöltjeire-. Emiatt a féltékenység, irigység miatt, akárhányszor rám néz egy:
-meg akar ölni,
-6 féle módon elátkoz,
-meg akar verni,
-vagy le akar ütni és élve elásni az kertje hátuljába.
-vagy ami a legrosszabb, mindet egyszerre.
A második csoport, az a "Fanatikus Andy Rajongó #2"- ennek a rajongónak az ismertető jelei azok, hogy tök mindegy, hogy engem, vagy Andyt látja, torkaszakadtából üvölt, hogy mennyire imád minket. Mikor elkezdtem csevegni egy ilyen rajongóval, akkor hamar jöttek fel olyan kérdések hogy, mikor akarunk összeházasodni, lehet-e koszorúslány, mikor akarunk csinálni még egy olyan tökéletességet mint Andy, és hogy lehet-e a pici Andy keresztanyja. Eléggé furcsák de szeretem őket, mert nem akarják az életemet venni.
A harmadik típus az a "Nem értem miért isteníti az összes rajongó Andyt mikor Ashley/Jinxx/Jake/CC sokkal jobb" rajongó. Őt tulajdonképpen nem érdekli hogy Andynek ki a barátnője de tud róla hogy ki az mert a közösségi oldalakon megjelenő Rajongó #1 és #2 biztosítja neki az információt, ha szeretné ha nem. Bár ezen a rajongó csoporton belül is kettéosztódik a két másik fajta rajongó a Fanatikus Rajongó #1 és Fanatikus Rajongó #2 alcsoportokba csak az adott imádott bandatag. és barátnője, irányában.
+1 rajongó: "A fiúk"- szerintem magától értetődő, bár még náluk is fel-fel bukkannak az első 2 fajtára jellemző dolgok.
A buszoknál sétálgatva megejtve ezt a gondolatmenetet, szerencsétlenségemre sikerült összefutnom, egy a buszokat védő kerítés mellett tanyázó Fanatikus Rajongó #1 csoportosulást. Nem voltak sokan, 5-6 lány összesen, rögtön leesett hogy azok, mert minden dolog elhangzott, amit az imént felsoroltam. Nem akartam figyelmen kívül hagyni őket, csak egyszerűen elsétálni mellettük mint ha nem is lenne ott senki, mert akkor gyávának tartanának és az nem tenne jót az önbecsülésemnek. Lassan oda lépkedtem hozzájuk, mosolyogva, a szemkontaktust tartva, hogy lássam a meglepődést a szemükben.
-Sziasztok lányok.-mosolygok rájuk mintha ők lennénk a legkedvesebb barátnőim.
-Őőő, szia Mortican.- mondja az egyik, gyaníthatóan "a fővezér" lány.
-Csak akartam kérdezni hogy tehetek-e értetek bármit?
-Hát, őő, igazából mi... -fojtatja a mellette lévő.
-Andyt szeretnétek látni? Mert idehívhatom azon ne múljék.- vigyorgok rájuk.
-Hát, hogyha már így felajánlottad..Nem utasíthatjuk vissza. Köszönjük.-néz vissza csillogó szemekkel.
-Rögtön jövök akkor csak várjatok meg itt. Ne mozduljatok.- kacsintok rájuk, és elindulok visszafelé.
A kocsik között tovább sétálgatva végre elérek a BVB turnébuszhoz. Halkan kinyitom az ajtót, és suttogva mondogatom Andy nevét.
-Szia. -hirtelen megfogja valaki hátulról a derekam, és lassan puszit nyom a nyakamra. -Hol voltál? Napokig alig láttalak. -fordít meg hogy lássa az arcom.
-Pont most akartalak kérni hogy gyere velem egy kicsit beszélni.
-Hát jó. Gyerünk. -mosolyog rám.
A buszok mellett lassan kacskaringóztunk egy jó ideig csöndbe.
-Na, akkor hol is voltál? Tényleg hiányoltunk a srácokkal. Kerülsz minket.. Haragszol? - néz mélyen a szemembe.
-Nem, dehogy. -hajtom a fejem a vállára. - Kellinékkel lógtam. Nagyon jó fejek.
-A picsába is Mora. Mért lógsz velük folyton? Tudod hogy nem annyira bírom őket. Direkt csinálod? Nem élted ki kiskorodba a lázadó korszakodat vagy mi a fasz? - áll meg hirtelen.
-Miért akarod megszabni hogy kivel lóghatok meg nem? Te vagy az apám vagy mi? Tudod, még ő se szabhatná meg, mert 48évesnek nem hiszem hogy bárki parancsolhat. Nincs jogod rá.-förmedek rá.
- Basszameg csak védeni akarlak, nem tűnik fel? Ők nem azok akiknek tűnnek. - mondja a legvégét idegesebben mégis nyugodt hangon. -Akkor mik? -nézek rá kérdőn.
-Fogalmam nincs. Annyit tudok hogy nem azok akiknek mondják magukat. -néz körbe idegesen. -Basszameg. -néz a kerítés felé.
Én is oda nézek. A rajongó lányok voltak azok akiknek az imént megígértem hogy idecsalom Andyt. -Bassza meg.-ismétlem el Andy szavait. -Mindent hallottak?-nézek rá idegesen. Ő csak kétségbe esetten nézte a kerítést ahol, mobiltelefonok hada kamerázott már.
-Lefizzessük őket vagy csak egyszerűen végre tényleg vámpír leszel? -suttogja a lehető leghalkabban Andy.
-Ha a lefizetés nem jön be, akkor vámpír leszek. -súgom vissza. Lassan elindulunk a kerítés felé.
-Hali lányok. Öhmm... Szóval...Mit kértek a hallgatásért, meg a videók, esetleg képek törléséért?
-A lányok hangosan felnevettek majd, összedugták a fejüket egy rögtönzött kupaktanácsra. Két perc múlva újra felénk fordultak, és az egyik baba kék hajú lány közvetítette a csoport kéréseit.
-Belépőket az afterpartyra, egy csókot Andytől, úgy értem mindenkinek külön-külön egyet, és azt hiszem ennyi, ja meg közös képet, mindkettőtökkel.- helyeseltek vihogva a lányok a kerítés túl oldalán.
Most mi dugtuk össze a fejünket Andyvel.
-Megölöm őket.- súgom Andynek.
-Mi lenne ha adnék mindegyiknek egy puszit, azt lefényképeznék, veled is fotózkodnának, aztán az afterpartys jegyek nekem mind egyek, ha mindenképpen meg akarják dugatni magukat valami részeg basszusgitárossal, nem akadályozom őket.
-Nem bízom az ilyen rajongólányokban. Ígérd meg hogy ha megpróbálnak elfutni, megzabálhatom őket.
-Megígérem.-mondja, miközben már lépked visszafelé. Elmondja a megállapodás újított verzióját amibe hál' isten beleegyeznek. Andy begyűjti a telefonokat, és kitörli egyesével az előző veszekedés momentumai, majd vissza adja telefonokat, megcsináljuk a fényképeket.
-Szóval ami az afterpartyt illeti..Hány évesek vagytok?-kérdezi éppen pólót dedikálva Andy.
- Tizenhét.
-Tizenhat.
-Tizenöt
-Tizenkilenc.
Hallatszanak a válaszok egyesével.
-Szóval még bőven kiskorúak. Rendben. - túr bele hajába idegesen Andy.-11kor találkozunk a főbejáratnál. Onnan már velünk jöttök. De ha 5 percet is késtek, szívtátok, oké? A lányok egyetértően bólogattak.
-Akkor tizenegykor, sziasztok. -fordult sarkon Andy, idegesen. Én gyorsan intettem nekik és Andy után indultam. Direkt nem akartam utolérni, éreztem hogy még mindig ideges. Ahogy távolodunk hallottam az "Úristen Andy Biersackkel fogunk bulizni" sikolyokat.
Akkor még nem tudtam hogy nekem is ez lesz az utolsó bulim vele.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)